Az �rzelmi �let zavarai a vezet� t�netek k�z� tartoznak, �s intenzit�suk sz�les sk�l�n mozog: az enyhe kedvetlens�gt�l a m�ly lehangolts�gig. A betegek arca rendszerint �lland�an t�kr�zi a gondterhelts�get, jellemz�ek a homlokr�ncok, a szemh�jak kett�s red�je �s a lefel� hajl� sz�jzugok. A kifejez� mozg�sok szeg�nyebb� v�lnak, a gesztikul�ci� megsz�nik, a hang gyenge, elhal�. A beteg k�nnyen els�rja mag�t, de az el�bb eml�tett s�lyos �llapotban a s�r�s k�szs�ge is megsz�nik.

Az �rzelmi �llapotot a kil�t�stalans�g jellemzi, a beteg szomor�nak �rzi mag�t. Saj�t mag�r�l kialak�tott k�pe negat�v, �ltal�ban �rt�ktelennek, alacsonyabb rend�nek, visszatasz�t�nak tartja mag�t, az �n�rt�kel�si zavarok rendszerint igen s�lyosak. J�v�j�t s�t�tnek �s rem�nytelennek l�tja, �s az �rzelmi �llapotot a betegs�gre jellemz� szorong�s m�rt�ke is befoly�solja. �rdekl�d�se besz�k�l, gondolkod�sa lelassul, tan�cstalann� v�lik. A depresszi� jellemz�en korai t�nete a figyelemzavar. A depresszi�s beteg gyakran panaszkodik az intellektu�lis k�pess�gek roml�s�r�l, de egyes kutat�sok szerint ennek h�tter�ben a cs�kkent motiv�ci� figyelhet� meg.

Az �rdekl�d�s besz�k�l�se el�sz�r a lend�let, a kezdem�nyez�k�szs�g elveszt�s�ben nyilv�nul meg. Enyhe esetben a beteg mindig f�radtnak, lass�nak �rzi mag�t, de el�fordul, hogy eg�sz nap fekszik, �s nem l�tja �rtelm�t felkelni az �gyb�l. A depresszi� motiv�ci�s t�netei k�zt tartj�k sz�mon a k�z�mb�ss�g ellent�tj�t, amikor a beteg a szorong�s k�vetkezt�ben er�s motoros nyugtalans�got �l �t: kez�t t�rdeli, jajgat, test�t ingatja, ezt agit�lt depresszi�nak h�vj�k. A depresszi�s az �let terh�t�l val� szabadul�s v�gs� eszk�z�nek az �ngyilkoss�got tartja.

A depresszi� egyik leggyakoribb t�nete az alv�szavar, amelynek mindh�rom v�ltozata el�fordul: az elalv�s zavara, a gyakori fel�bred�s �s korai �bred�s. A beteg akkor is f�radtnak �rzi mag�t, ha a szokottn�l t�bbet alszik. Ugyancsak gyakori k�s�r� t�net az �tv�gyzavar, az em�szt�si zavarok, a sz�kreked�s, a sz�d�l�s �s a generaliz�lt f�jdalom. A szexu�lis k�sztet�s minden esetben cs�kken.

Meg kell eml�teni az at�pusos depresszi� t�neteit is: ebben az esetben az �tv�gytalans�g helyett fokozott �tv�gy, ennek k�vetkezt�ben h�z�s l�p fel, illetve az alv�szavart a fokozott alv�sig�ny jellemzi. Gyakori, hogy a depresszi�s t�neteket szorong�s �s p�nikrohamok fedik el, de az at�pusos depresszi�ra a hangulati ingadoz�s is jellemz�: a betegek k�pesek �r�lni bizonyos pozit�v �letesem�nyeknek. El�fordul a depresszi�nak olyan s�lyos v�ltozata, amelyben a beteg m�r nem k�pes �t�lni a lehangolts�got (depressio sine depressione), ebben az esetben az �rzelmi �let nagyon s�lyos g�tl�sa van jelen.