T�BOR A HEGYEKBEN

Egyszer egy gyerekenek sz�l� �js�g kisorsolt el�fizet�i k�z�tt egy t�bort a hegyekbe. Volt 40 gyerek, �s erre 3 nevel�, nem csod� h�t, hogy nem jegyezt�k meg mindenkinek az arc�t, �s az els� nap, az els� t�r�n, elhagytak 2 gyereket az erd�ben: egy 6 �ves kisfi�t �s �gy 7 �ves kisl�nyt. Erre csak akkor j�ttek r�, amikor a t�borhelyre vissza�rve felolvast�k a n�vsort �s hi�nyzott a k�t n�v. A feln�ttek �gy d�nt�t�ttek, hogy h�vj�k a rend�rs�get, de k�l�n�s m�don nem volt t�rer�. A t�bor gondoz�s�t egy nagyon �reg ember �s szint�n �reg feles�ge v�gezte. Megk�rdezt�k t�l�k, hogy van-e vezet�kes telefon, vagy milyen k�zel van a legk�zelebbi telep�l�s. Kider�lt azonban, hogy a telefon nem m�k�dik, �s a nem t�l k�zeli faluba sem �rn�nek s�t�ted�s el�tt oda, hiszen m�r alkonyodott. �gy gondolt�k, hogy egy nevel� ott marad a t�borban a gyerekekkel, �s vigy�z r�juk, m�g a m�sik kett� megkeresi, de az �regek felaj�nlott�k, hogy vigy�znak a kicsikre. �gy teh�t az �sszes feln�tt elindult megkeresni a k�t elveszett gyereket. Elindultak vissza az �ton, amin j�ttek, visszafel� k�vett�k a t�ristajeleket. Azonban ez sokkal nehezebb volt, mint idefel�; el�sz�r csak a kifakult fest�k miatt nem volt egy�rtelm�, majd az egyik k�v�n csak a jel sarka kandik�lt ki a moha al�l. P�r perc m�lva azonban m�r annyira neh�z lett megtal�lni a jelet, hogy t�bbsz�r is rossz fel� fordultak az igencsak szerte�gaz� �sv�nyen - amely mintha idefel� m�g egyenes �s osztatlan lett volna... De nem t�r�dtek vele; biztosak voltak benne, hogy j�fel� mennek, �s hogy megtal�lj�k a gyerekeket. �m az �t nemhogy jobb, de egyre rosszabb lett: magas �s s�r� volt az aljn�v�nyzet, vagy cs�sz�s s�rba t�vedt a l�buk a keres�knek. Ekkor m�r kezdett s�t�tedni is, rejtelmes �rnyat n�vesztettek a f�k, �s suttog�ss� v�lt a levelek susog�sa. Mintha szavakat mondtak volna... M�r-m�r �gy d�nt�ttek, visszafordulnak, �s m�gis ink�bb a falub�l k�rnek seg�ts�get, de az egyik ir�nyb�l gyermeknevet�st hallottak. Elindultak arra, futva a gazos cserj�k k�zt. M�gegyszer felhangzott a kacag�s, �s egyre biztosabbak lettek abban, hogy megvannak a gyerekek. Hirtelen egy tiszt�sra �rtek, ahol egy k�s�rteties j�tsz�t�r volt. K�t rozsd�s l�ncon egy hinta l�gott az egyik ki�ll� �gr�l; az �l�ke f�ja darabokban volt a korhad�st�l. Egy traktorgumiban f�vel �s magoncokkal ben�tt homok volt, benne egy kifakult �s f�lig betemetett m�anyag homokoz�lap�t.Volt valami, ami valahga pad lehetett, de az �l�l�cek m�r nem voltak meg, csak a vas al�t�maszt�s. A cs�szd�nak csak a l�pcs�je volt meg, az a r�sze, amin lecs�szni lehetett volna, hi�nyzott. Alatta volt valami sz�nes a f�ldben. H�seink megn�zt�k, de csak egy, a f�ldbe �gyaz�dott darab rongy volt. Most m�r t�nyleg s�t�t lett, a nevel�k pedig elfelejtett�k, hogy merr�l jutottak ide, a j�tsz�t�rre. Az egyik ezt mondott, a m�sik azt. Sz�pen �sszevesztek ezen. Az egyik d�h�ben beler�gott a rongyba, de mintha valami furcs�n puh�ba �tk�z�tt volna a l�ba, valamibe, ami biztos nem rongy volt. Beler�gott m�gegyszer, mire a ruhadarab a varr�sn�l elszakadt. Rothad� h�st r�g� f�rgek voltak alatta. Ordib�l�s, sikoltoz�s lett erre, de mindannyian odagy�ltek, hogy m�gis megn�zz�k, mi az. M�g�l�k hirtelen nyikorg�s hangzott. H�tran�ztek, �s a hint�n ott �lt a kisfi�. Mikor mind �t b�mult�k, megsz�lalt: Hallottuk, ahogy a t�bbiek nevetg�lnek, �s ide j�tt�nk, de nem volt itt senki... F�lt�nk, �s � azt mondta, hogy biztos k�s�rtetek. Olyanok�, akik itt haltak meg, az erd�ben. Azt mondta, hogyha l�tjuk ezt a j�tsz�teret, akkor m�r v�rnak r�nk. J�tszani szeretn�nek. Azt�n azt mondta, hogy cs�szik egyet. �n nem l�ttam a cs�szd�t, mondtam neki, hogy ne menjen fel. De � megtette, �s azt mondta, hogy ne legyek ilyen gy�va. Azt�n leesett, �s azt hiszem, elt�rt valamije, mert nem mozgott ut�na. Azt�n elnyelte a f�ld. Oda mentem megn�zni, hogy mi van vele, �s az�ta nem eml�kszem csak arra, hogyha valaki erre j�n, nevetni kell, �s ut�na �t kell k�s�rni. Meg akartam k�rdezni, hogy szerinte ez mi�rt van, de nem mondott semmit, mert kukacok voltak a sz�j�ban. De ez nektek nem sz�m�t, mert nektek a padra kell majd le�lni. Le kell �lni, �s majd mind�g, amikor j�nnek gyerekek kir�ndulni, el kell vezetni errefel�, �s azt�n majd mi kacagunk.