†Gothic & Dark And Lifestyle†

Hell!  

A kk szn elsre elg riktnak tnik,de ha jobban megnzed nem az..

Egybknt jtom az egsz oldalt..nah 1enlre ennyi.Ksbbi fejelemnykrl majd mg rklok :P

∞..Izss..vegyes men..∞
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
 

Free CursorsMyspace LayoutsMyspace Comments
Cuucczos.. :P

 

Mikor az rdg templomba ment,

Sri csend lett odabent.

A pap szjbl kihullt a beszd,

Mindenki trdelte a kezt  

s lelt az rdg az orgonhoz.

A snta kntor meneklt,

A zsoltr metlba vltott.

Nem a vg volt ez, csak a kezdet.

rdg testvr jtssz mg!

A hideg rz, ha a zendet hallgatom.

Ks volt, bezrult a retesz

A tornyon megfordult a kereszt.

jflkor megkondult a harang,

s fldre szllt egy stni hang....


 
Tegyl a kedvencekhez!
 

 
Nightwish™
 

 

 

 

 
NGYILKOSSG
 
rs

A gtikus rskorszaknak a megelzknl bvebb trgyalst az indokolja, hogy Kzp-Kelet-Eurpa s Romnia terletn egyarnt ebben az idben teljesedett ki jbl a latin rshasznlat, s hozott ltre nagy mennyisgben irodalmi s okleveles emlkeket.

A gtikus rs eredetrl a szakirodalomban hossz idn t vita folyt, melynek sorn legklnbzbb magyarzatok szlettek. Ezek kzl a legkorbbi a XV. szzadi olasz humanistknak az a vlekedse, melyet a XVII-XVIII. szzadi francia maurinus szerzetesek szintn elfogadtak, hogy a gtikus rs nevnek bizonysga szerint, a gtokkal llott valamilyen kapcsolatban. Ez a magyarzat mr csak azrt sem fogadhat el, mert a gtikus rs kialakulsa vszzadokkal a npvndorls kori gtok eltnse utn ment vgbe. A "gtikus" elnevezs valjban a renesznsz idejn, a XV-XVI. szzad forduljn keletkezett. A humanistk ezzel a "barbr" jelents jelzvel illettk a megelz korszaknak a sajt forms rsuktl klnbz, rendetlen klsej, zlsknek meg nem felel, szlks betit.

Nem fogadhatk el azok az j vlemnyek sem, amelyek a gtikus mvszet s rs kzt tteleznek fel kzvetlen kapcsolatot, mindkettt egyazon "korszellem" tkrzdsnek tekintve. E kutatk szerint a "korszellem" alaktotta volna cscsvesre az ptszeti emlkeket s hegyesre, szlksra, azaz gtikusra az rst. Ennek a vlemnynek olyan vltozata is van, mely szerint az rs a cscsves ptszeti formk utnzsaknt alakult volna gtikusra. Ez a nagykznsg krben elterjedt tetszets magyarzat sem vitt azonban kzelebb az eredet krdsnek megoldshoz. A valsg ugyanis az, hogy a Karoling-minuszkulban mr a XI. szzadtl kezdden, teht vtizedekkel a legkorbbi cscsves ptmnyek keletkezse eltt, kimutathat a jellegzetesen gtikus betformk feltnse s fokozatos trnyerse. Minthogy a kontinensen az els gtikus ptszeti emlkek Normandibl ismeretesek, a mvszet s az rs fejldse kztt szoros s kzvetlen kapcsolatot felttelez paleogrfusok az j rsformk szlfldjnek is ezt az szakfrancia tartomnyt tekintettk.

Erre az utbbi tnyre pl fel Olga Dobias-Rozsgyesztyenszkajnak a kt hbor kztti idszakban elterjedt eredetmagyarzata. A neves szovjet paleogrfusn megfigyelte, hogy a kialakulban lv gtikus rs feltn egyezseket mutat a beneventi rssal, melyet a vonalak megtrse s az egsz dactus tudatos szgletessge jellemez. E jelensg magyarzataknt felttelezte, hogy a jellegzetes beneventi rsformk a Benevento krnyki Monte Cassino, Capua s a normandiai Mont-Saint-Michel kolostor kztti zarndoklatok rvn jutottak el szak-Franciaorszgba. Meghonosodsuk utn azonban a beneventi formk a helyi rshagyomnyok hatsa alatt hamarosan talakultak. E magyarzat szerint teht a gtikus rs a XII. szzad elejn keletkezett volna a beneventi rs normandiai vltozataknt.

Dobias-Rozsgyesztvenszkaja elmlett hossz idn t szles krben elfogadtk. Az jabb kutatsok azonban fokozatosan feltrtk az elmlet gyengit. Mindenekeltt a Benevento s Normandia kztt felttelezett rstrtneti kapcsolatokat sem az egyhzak, sem pedig a dl-itliai normann fejedelemsgek vonaln nem sikerlt meggyzen bizonytani. Egybknt is az jabb vizsglatok kimutattk, hogy a gtikus rs nem valami teljesen j kpzdmny, hanem fokozatosan alakult ki a XI. szzadtl kezdden a Karoling-minuszkulbl. Teht lnyegben ennek tovbblse vltozott formkban, s kettjk kztt akkora klnbsg sincs, mint amennyi a rmai s a regionlis rsok vagy a regionlis rsok s a Karoling-minuszkula kztt kimutathat. Az ellenvlemnyek kzl klnsen nyomsan esik latba az az rv, hogy ha a gtikus rs a beneventibl szrmaznk, akkor mintakpbl nemcsak a szgletes betformkat kellett volna tvennie, hanem olyan egyb sajtsgokat is, mint amilyen a helyesrs s a kzpontozs.

Ma mr meglehetsen tisztzdott az is, hogy a Karoling-minuszkula talaktsa gtikus rss hol, mikor s hogyan mehetett vgbe. A korbbi nzetekkel szemben az a mdszertani kifogs emelhet, hogy a gtikus rs ltrejttnek vizsglatakor nem tmaszkodtak a teljes emlkanyagra. Ha ugyanis az elzmnyek tisztzsa sorn a XI. szzad vgrl val angliai rsemlkeket szintn figyelembe veszik, szlelhettk volna, hogy a normann hdtst (1066) utni egyes angliai iratokban olyan betformk s betfajtk merlnek fel, amelyek alig vagy egyltalban nem klnbznek a mr gtikusnak ministett korai francia s angol rsoktl. Pldul azokban a XI. szzad vgi esknyilatkozatokban, amelyeket a canterburyi rsek az alja rendelt pspkktl felszentelsk eltt megkvnt, flreismerhetetlenl gtikus formk tallhatk. Mindez arra figyelmeztet, hogy a gtikus rs kialaktsban Normandia mellett a normann uralom alatti Anglinak is szerepet kell tulajdontani.

A Karoling-minuszkulnak gtikus irny tovbbfejldshez a felttelek Angliban klnsen kedvezek voltak. Normandiban a hastingsi csata (1066) eltt a Karoling-minuszkuln kvl ms rst nem hasznltak. Angliban viszont akkor mg az si angolszsz rs, az n. insularis volt az egyeduralkod. Ehhez, minthogy a betk vastagsga gyakran vltozott benne, s vonaluk is tbbszr megtrt, sajtosan vgott hegy tollat hasznltak, mely szgletes formkat eredmnyezett. Ezrt jelentkeztek nmi szgletessgek mr az egybknt kerekded fluncilis insularis vltozatban is. Az angolszsz rdekok klnlegesen hegyezett tolln aztn a normann hdtk ltal a kontinensrl magukkal hozott Karoling-minuszkula is talakult, trtebb vonalv s vltoz vastagsgv lett.

A Karoling-minuszkula "gtizldst" elindt insularis hatst kiemel elmletnek nem mond ellent az a tny, hogy az j, gtikus rs legrgebbi emlkei nagyobb tmegben Normandiban s ltalban szak-Franciaorszgban maradtak fenn. Ismeretes ugyanis, hogy ezek a terletek a hastingsi csata utn szoros kapcsolatban ltek Anglival. Az rintkezs teht a csatorna kt partja kztt ebben a korban klnsen lnk volt. rthet teht, hogy a minuszkulnak az j, insularis vltozatt az angol kirly franciaorszgi hbrbirtokain szintn hamarosan hasznlni kezdtk. Innen, elssorban Normandibl terjedt aztn el az j rs a kontinens belseje fel.

A gtikus rs elterjedse

A gtikus rs ltalnos elterjedsben egyebek mellett nagy jelentsgnek bizonyult, hogy terjeszkedse sorn hamarosan eljutott Prizsba, mely ppen akkor kezdett az eurpai mvelds s tudomnyossg fontos kzpontjv fejldni. A normandiaiak utn legkorbbi gtikus rsemlkeknek azok a kdexek tekinthetk, amelyeket a XII. szzad derekn a klnfle prizsi iskolkban (Notre-Dame, Saint-Vidor, Sainte-Genevieve) msoltak. A prizsi egyetem jelentsge Nyugat-Eurpa, st Kzp-Kelet-Eurpa mveldsi letben magyarzza, hogy a gtikus rs az itt tanult dikok tjn is gyorsan ismeretess lett, majd sztterjedt az egsz latin rsterleten.

A gtikus formk befogadsval szemben fknt az aptsgok s kptalanok mellett mkd, ers hagyomnyokkal rendelkez rgebbi scriptoriumok tanstottak szvs ellenllst. Ezzel magyarzhat, hogy Anglin, szak-Franciaorszgon s Belgiumon kvl, ahol az j rs feltnen gyorsan, vtizedek alatt befogadsra tallt, Eurpa tbbi rszben megfigyelhet a XII. szzad vgig tart egyttlse a Karoling-minuszkulval. Ez az egyttls nem annyira az egyes rsmhelyek, mint inkbb egy-egy orszg vagy tartomny keretei kztt mutathat ki. A gtikus rssal szemben az elz korszak legjelentsebb kzpontjai kz szmt dlnmet scriptoriumok rszrl mutatkozott klnsen hatrozott ellenlls. A Sankt Gallen, Reichenau, Regensburg, Salzburg falai kztt a XV. szzad vgn msolt kdexekben a gtikus rs sajtsgai mg alig-alig jelentkeznek. Egyes kolostorok mg a XIII. szzad els veiben is Karoling-minuszkulval rtk mind a kdexeiket, mind pedig az okleveleiket. Ezek sort csak olykor szaktja meg egy-egy gtikus sajtsgokat mutat rsemlk. Ezzel szemben szak-Nmetorszgban s Skandinviban a gtikus rs knnyebben elterjedt, mert nem lltk tjt korbbi, ers helyi hagyomnyok. Br nhny szszorszgi kolostor konzervativizmusa fkezleg hatott, a francia eredet cisztercita szerzetesrend scriptoriumai Nmetorszg keleti tartomnyaiban is eredmnyesen gerjesztettk a gtikus rsformkat. Az Elbtl keletre a frissen teleptett nmet lakossg krben a szintn francia eredet premontrei szerzetesrend kolostorai voltak az rskultra legfbb terjeszti. Ezek azonban knytelenek voltak a magdeburgi scriptorium Karoling-kori hagyomnyaival egyeztetni a sajt, franciaorszgi anyakolostoruk gtikus rstrekvseit. Itliban azt mondhatjuk, hogy ahol az rskultra elzmnyei erteljesek voltak, ott a gtikus elemek s a Karoling-minuszkula tarts egyttlse kvetkezett be, mshol viszont az j rs valsggal elmosta a korbbi helyi hagyomnyokat, s gyorsan diadalmaskodott azok fltt.

Mindent sszefoglalva megllapthat, hogy az j gtikus rs a XV. szzad vgn s a kvetkez elejn terjedt el az egsz latin rsterleten. Ebben nem kis rsze volt egyebek mellett az rshasznlat jbli kiszlesedsnek, mely a trsadalmi, gazdasgi s politikai let terletn a XI. szzad ta vgbemen lnyeges vltozsok egyik kvetkezmnye volt. A vrosi let s a tvolsgi kereskedelem jraledse, a kzpontosts irnyba fejld egyhzi, majd vilgi gyintzs, az okleveles bizonyts elterjedse az igazsgszolgltatsban stb. egyarnt az rs irnti igny nvekedst mozdtotta el. Ezek az j ignyek a latin rsbelisg gyakorlati gban ksztettek el lnyeges vltozsokat, de a knyvrsban is reztettk hatsukat. Kzttk legfontosabb a gyors, kurzv gtikus rsfajtk kialaktsa. A gtikus rs elterjedst teht egyrszrl felfokozott trsadalmi ignyek, msrszrl viszonylag knnyen kezelhet, ktetlenebb, vltozatos rsformk segtettk el.

A gtikus rstpusok s vltozataik

A gtikus rsnak a XII. szzadtl kezdve a XV. szzad vgig tart hossz lettartama alatt sok tpusa s vltozata keletkezett. Ezek fell az rs tantsval s iratok killtsval, msolatok ksztsvel hivatsosan foglalkoz n. rsmesterek reklmclokat szolgl rsmintalapjai tjkoztatnak leghitelesebben. A mintalapok ugyanis pldkon mutattk be a mester betrepertorjt, tbbnyire megadva az rsvltozatok egykor elnevezst is. E betmintk alapjn a gtikus rsnak kt f tpusa klnbztethet meg: a textualis vagy textura s a notula vagy nota. Az elbbi a gondosabb knyvrsokat, az utbbi viszont a gyakorlati rshasznlat cljaira alkalmas kurzv vltozatokat lelte fel. Az utbbin bell klnleges, jl krlhatrolhat zrt csoportot alkotnak az nneplyesebb oklevelek rshoz hasznlt diplomatikai vltozatok. A kt csoport kztt, a textualis s a notula elemeinek a keveredsbl ksbb egy tmeneti tpus is ltrejtt, melyet a paleogrfusok bastardnak neveztek el. Ezt elssorban knyvmsolsra hasznltk.

A gtikus kalligrfia legjellegzetesebb sajtsgait a textualis testesti meg. Gtikus rsrl szlva elssorban erre a monumentlis hats tpusra szoks gondolni. A gtikus rskorszak vgig, pontosabban a nyomtatott knyv ltalnoss vlsig a textualis megmaradt a fontosabb tartalm, becsesebb kdexek rsul, st az snyomtatvnyokat is ezzel a tpussal nyomtattk az els tipogrfusok. A textualis ltalban erteljes, vastag vonalakbl ptkezik, beti egyenl mrtkek, s egybekapcsols nlkl, szablyos trkzkkel sorakoznak egyms mellett. F sajtsgai kzl kiemelend, hogy benne a betszrak vgei megtrtek, s a korbban lekerektett betrszek hegyes, teht gtikus formt ltttek. A textualis beti inkbb magasak, mint szlesek, a szrak megrvidltek benne akkora mrtkben, hogy pl. a b a v-vel sszetveszthet, a t s c kztt pedig szinte semmifle klnbsg sem szlelhet.

A XIII. szzadban elkezddtt a korbban egysges textualis differencildsa. Az gy keletkezett vltozatok kzl felemlthet az n. gyngyrs vagy tudsminuszkula. Ezzel a kismret Biblia-kdexeket rtk. A rendkvl lekicsinytett betkkel ugyanis az egsz Biblit, vagy legalbb az jtestamentumot lemsolhattk egyetlen zsebknyv mret kdexecskbe. Klnlegessge a gyngyrsnak. hogy itt-ott kurzv betformk s betkapcsolatok is belekeverednek, anlkl azonban, hogy ezek veszlyeztetnk az rs textualis jellegt.

Nyugat-Eurpa hrom nagy egyetemi kzpontjnak, Prizsnak, Bolognnak s Oxfordnak a jegyzetsokszorost mhelyei (stationes) szintn hozzjrultak a gtikus knyvrs vltozatainak kialaktshoz. Az n. littera Parisiensis vonalvezetse szles s erteljes, de azrt nem kevsb gtikus jelleg. A kerek vonalakat megtri benne a kvetkezetesen gtikus formk kialaktsra igyekv kz, a betk alakjt pedig a szrakhoz kapcsold hajszlvonalak s lekanyartsok teszik nehzkess. A ligatrk nha mr a betk teljes egybeolvadshoz vezetnek, mint pl. a de s do sztag esetben. Az i betre vons kerl, hogy knnyebben felismerhet legyen. Az s mindig hossz, nyjtott alak. A prizsi egyetemen kialakult rsvltozat ksbb a kurzvhoz kzeledett, hogy minl szaporbb legyen.

Az oxfordi egyetemen hasznlt littera Oxoniensis nem sokban klnbztt prizsi rokontl. Ez rthet is, mert azonos szksgletek alaktottk mindkettt, s egybknt is kapcsolat volt a kt kzpont kztt. Az oxfordi rs beti azonban vaskosabbak, s bizonyos mrtkben a kerekded formk is helyet kaptak benne. Az elbb emltetteknl szlesebb krben elterjedt a littera Bonosiensis vagyis a bolognai egyetem rotundnak is nevezett rsvltozata. Ahov csak elrt a kzpkori jogtudomny kzpontjnak tekinthet bolognai egyetem hre s hatsa, oda az ottani rs ismerete szintn eljutott. Ezt a vltozatot mr fejldsnek kezdeti szakaszban, a XIII. szzadban is a tbbi egyetemi s nem egyetemi knyvrsoknl kerekdedebb formk jellemeztk. Erre utal a rotunda elnevezs.

A gtikus rsnak azonban az emltett hrom egyetemi knyvrson kvl is tbb vltozata volt. A knyvrs legnneplyesebb vltozata a textus quadratus vagy textualis formata, amely kdexekbl s snyomtatvnyokbl egyarnt ismeretes. Nevt ez a vltozat onnan vette, hogy betinek magassga s szlessge azonos volt, teht szraikkal egytt kpzeletbeli ngyzetben helyezkedtek el. Vaskos, merev vonal, szegletes s kettsen trt beti nyomn a XIX. szzad kzepig "bartrs"-knt emlegettk. Az ilyen tpus knyvrsokat a paleogrfusok littera missalis vagy psalterialis elnevezssel is illetik, tekintettel arra, hogy elssorban a szertartsknyvekben hasznltk ket.

A notula voltakppen nem ms, mint a gtikus korszak kurzvja. Az jabb paleogrfiai kutatsok ezzel a kln elnevezssel kifejezsre kvnjk juttatni, hogy e tpus nem a korbbi kurzva szerves folytatsa, hanem valami j kpzdmny, mely a XIII. szzad folyamn a knyv- s az oklevlrs olyan egyszerbb vltozataibl alakult, amelyek lemondtak az rs monumentalitsrl. A notula elnevezs teht a gtikus korszakban gazdagon kifejldtt hasznlati kurzv rsokat foglalja ssze a legszemlyesebb hasznlatra sznt, sebtben rtt feljegyzsektl kezdve a gondosan kimunklt vltozatokig. Az egyetemi jegyzetektl a csszri kancellria nneplves hats notuljig sok s klnbz minsg vltozata volt ennek az rsnak, mind a knyv s oklevlrs, mind pedig a mindennapi let terletn. Mindnyjuk kzs jellemzje azonban a kurzv rstechnika.

A notulhoz szmtjk azokat a sajtos vltozatokat is, amelyekkel nneplyesebb okleveleket lltottak ki. Ezekbe a gondosabb vltozatokba az rdekok j ideig igyekeztek minl tbbet tmenteni az rklt hagyomnyos klssgektl (pl. a megnyjtott s lendletesen elkanyartott, klnlegesen dsztett betszrakat). A sajtos oklevlnotulk kztt a legnneplyesebb s a leghagyomnyosabb vltozat a notula formata vagy minuscula diplomatica.

A notula-rsok sszhatsa annyira klnbzik a textualis-tl, hogy a felletes szemll a ltszlag eltr formk mgtt alig szleli a gtikus alapvonsokat. Gondosabb megfigyels esetn azonban ktsgtelenn vlik, hogy mindkt rstpus egyazon trzsbl sarjad ki, a notula azonban beri a gtikus betk legjellegzetesebb elemeivel, melyeket az rdek gyorsan, leegyszerstett alakban, hanyagul vet paprra. A betszrak vkonyabb rsak, a vonalak megtrsekor kpzdtt szgletek kevsb lesek, betket, st egsz szavakat rnak le benne a toll felemelse nlkl, folyamatosan. A kdexekben, de mg inkbb az oklevelekben hasznlatos notula tele van rvidtsekkel, s ezrt az gy rt szvegek nehezen olvashatk. A XIV. szzad folyamn a szokvnyos notula is trt nyert az oklevelek rsban. Ettl fogva az oklevelek tlnyom nagy tbbsgt, a privilgiumok kivtelvel, mindenhol ezzel az rstpussal lltottk ki.

A notula-vltozatok rendkvl nagy szma a folyrs sokoldal hasznlatval fgg ssze. Leggyakoribb volt a notula simplex, mellyel elszeretettel lltottak ki okleveleket. Ennek f jellemzje a betszrak tlzott megnyjtsa s rendszerint befel val hajltsa, a d fels hurknak lehzsa a bet testhez, az m, n s u tbbnyire egymshoz nem kapcsolt vonalkkkal val jellse. Az elbbinl kzelebb ll a textualis formihoz a notula acuta s notula fracturarum elnevezs vltozat. Legegyszerbb s legolvashatbb notulnak viszont az argentum extra pennam vltozat tekinthet.

A textualis s a notula kztt tmenetet alkot rstpus, melyet az jabb szakirodalom bastardnak nevez, a knyvrs s a kurzva egyeztetsbl szletett. Ezek a vltozatok fknt a ks kzpkori knyvmsol iparban voltak kedveltek. Orszgonknt s vidkenknt tbb vltozatuk ismeretes. Az egyszer s kerekded formkban bvelked itliai bastarda els pillantsra megklnbztethet a tsksen hegyes francia vltozattl, amelyik viszont ismt eltr - br az elbbinl kisebb mrtkben - a nehzkesebb nmet knyvkurzvtl. Mg a nmet bastardnl is nehzkesebb, vaskosabb s szgletesebb a kortrsak krben littera Bohemica nven ismert csehorszgi vltozat. Ennek hatsa, egyebek mellett, Erdlyben szintn kimutathat.

A gtikus rsfejlds fontosabb eredmnyei

A gtikus rsokban a nagybetk hasznlata a korbbinl jval inkbb elterjedt. Nemcsak a mondatokat vagy a tulajdonneveket kezdtk nagybetvel, hanem egyes fontosabbnak tekintett szavakat is gy emeltek ki. A gtikus rsokban az egyrtelmen nagybetk mellett olyan fl nagybetk is elfordulnak, amelyekrl nehz lenne megmondani, hogy rjuk nagy- vagy kisbetnek sznta-e ket. A nagybetket ltalban dsztettk, vagy legalbb vastagtott vonalakkal rtk. Olykor a kisbet dsztsvel, mretei megnvelsvel jeleztk, hogy rja nagybetknek sznja.

Az rs gyorsasgt gy kvntk nvelni, hogy jbl fokozott szerepet adtak a rvidtseknek. Ezrt a Karoling-korban hasznlt rvidtsrendszereket tovbbfejlesztettk s gazdagtottk. A XIV. szzad kzepig az rdekok kvetkezetesen s jl felismerhet alakban, szigor szablyok szerint rvidtettek.

Ksbben azonban, az rsismeret sztterjedsvel, a felsznesen kpzett rstudk kezn a korbbi szigor rend felbomlott, egyni rvidtseket engedtek meg maguknak, s ezeket is logiktlanul alkalmaztk. A ligatrk gyakori hasznlata szintn jellegzetessge a gtikus rsoknak.

A gtikus rsfejlds alaktotta ki lpsrl lpsre haladva a kzpontozs szablyait, teremtett rendet a szavak elvlasztsban stb. Ennek ellenre a XIV. szzadban is elfordulnak kvetkezetlensgek a helyesrsban. Pldul a praepositival kezdd szavaknl gyakran vtettek az egybers szablyai ellen.

sszefoglalan megllapthat, hogy a latin rs fejldse a gtikus korszakban nagy lpst tett elre, fknt a hasznlati (gyakorlati) rs terletn. A kzpkor eleje ta httrbe szortott rsossg ebben a korszakban megkezdte terjeszkedst a szbelisg rovsra. Megntt az rs trsadalmi szerepe, miknt ezt az ltalnosan elterjedt rsvltozatok nagy szma is elrulja. Az rs knnyebben kezelhetv, gyakorlatibb s ezrt ltalnosabban hasznltt kezdett vlni azta, hogy fontossgt a vilgi trsadalom szintn felismerte. A vilgiak rdekeinek jobb kielgtse lltotta a fejlds lre a szmos vltozatban elterjedt gtikus notult. A fradsgos munkval rajzolgatott textualis a knyvmsols terletn ppen gy fokozatosan trt vesztett a kurzv technikval szemben, mint ahogyan a papi rstudk mellett is ott llott mr a jv kpviseljeknt a vilgi rstudk gyorsan sokasod rtege. A gtikus korszak fejldse fokozatosan alaknzta a papsg monopliumt az rsbelisgben, a kalligrafikus vltozatokkal szemben a hasznlati rsok hanyagabb, de praktikusabb formit segtette diadalra. Mindezzel lerakta az els kveket a modern rsfejlds alapjaihoz.

A gtikus rs Erdlyben

A gtikus rs korban Erdly nagyrszt behozta azt a lemaradst, amely a Karoling-korszakban Nyugat-Eurpval szemben jellemezte. A XIII. szzad harmadik-negyedik vtizedre ez a lemarads minsgi tekintetben megsznt, s az erdlyi latin rs a korabeli Eurpa rsbelisgvel lnyegben azonos minsgi szintre jutott el. Ezt a lnyeges fordulatot egsz sor kedvez krlmny tette lehetv. Az rshasznlat fellnklst Eurpa-szerte ltalban a vrosok s a kereskedelem jraledse, a kzmipar fejldse indtotta el. Erdlyben a fokozottabb oklevelezs hatott ugyanebben az irnyban. A XV. szzad msodik feltl kezdve, a feudlis viszonyok kikristlyosodsval prhuzamosan, az egyhzak utn a vilgi hatalmassgok is felismertk, hogy rsos jogbiztostkok segtsgvel llandsthatjk a trsadalom zmvel szemben elrt kivltsgos helyzetket. Az uralkod osztly fokozd ignye jogbiztost oklevelekre Erdlyben kedvezen hatott a latin rsbelisg hasznlati gnak tovbbi, gyors kifejldsre, s az emltett lemarads fokozatos beptlsra. Ez az erdlyi fejlds egybknt rsze volt annak az egyidej kedvez folyamatnak, amelyik mind minsgi, mind pedig mennyisgi tekintetben vgbement Kelet-Kzp-Eurpa egsz latin rsbelisgben.

A gtikus rs elterjedse Erdlyben

A rgebbi kutatk (Wattenbach, Giry) a nyugat-eurpai s kelet-kzp-eurpai rsbelisg fejldsnek viszonyt gy kpzeltk el, hogy az rsos tevkenysgben jelentkez jdonsgok fokozatosan, orszgrl orszgra haladva jutottak el Nyugatrl Keletre. Ennek kvetkeztben Kelet-Kzp-Eurpba tven-szz esztends ksedelemmel rkeztek volna el a nyugati j vvmnyok. Ezzel a vlemnnyel szges ellenttben llnak Hajnal Istvn rs-sszehasonltsnak eredmnyei. Noha ezeket a legtbb nyugati kutat fenntartssal kezeli, mindaddig nem hagyhatk figyelmen kvl, amg ellenzi nem szolglnak ms, elfogadhatbb magyarzattal a nyugati s keleti rsok kztt ktsgtelenl kimutathat egyezsek eredetrl. Kelet-, Kzp- s szak-Eurpa gtikus oklevlrsnak az egykor nyugat-eurpaiakkal val sszehasonltsa ugyanis arra a feltn eredmnyre vezetett, hogy a XII. szzad vgtl a XIV. szzad elejig terjed idszakban a latin mvelds egsz terletn, Anglia s a Fldkzi-tenger mellke (Itlia, Spanyolorszg) kivtelvel, egysges rstpust hasznltak, melynek vltozatos formi is azonosak voltak Nyugaton s Keleten egyarnt. Az sszehasonlts teht prhuzamosnak s egyidejnek mutatja a gtikus szakaszban Eurpa kzponti terleteinek s vgeinek rsfejldst.

A XII. s XIII. szzad nyugati s keleti oklevlrsait ugyanaz az energikus biztonsg, szablyos forma, st elegancira val trekvs jellemzi, annak ellenre, hogy Eurpa keletn a latin jogi rsossg viszonylag rvid mltra tekintett vissza. Ha feltteleznk is, hogy Erdlyben az oklevelezs s az iskolzs fejldse hatott az rs gyorsulsra s formi szablyozsra, tovbbra is megmagyarzhatatlan maradna, hogy miknt fejldhetett itt a latin rs ugyanabban az irnyban s azonos formkban, mint Kelet-, Kzp- s szak-Eurpa tbbi llamaiban vagy a mr sok vszzados rshagyomnyokkal rendelkez francia s nmet fldn. Ezeket a feltn egyezseket kvnta Hajnal Istvn az egyetemek ltrejttvel s a kzpkori latin rsos mveldsben jtszott vezet szerepvel megmagyarzni. A latin rsbelisg lehanyatlsnak idejn (X-XI. szzad) az egyhzi szertartsknyvek msolshoz szksges rstechnikai ismereteket a kolostori iskolkban oktattk. Ezek azonban nem voltak elegendek oklevelek killtshoz, mert olyan jogi alapelemekkel kellett prosuljanak, amelyeket csak felsbb iskolkban vagy egyetemeken lehetett megszerezni. Ezrt voltak a kzpkorban az okleveleket szerkeszt kancellriai alkalmazottak egyben viszonylag kpzett jogszok is.

Ebben a korszakban, az egyhz mveldsi monopliumnak megfelelen, Eurpa keletn s szakn a tanult rteg majdnem teljesen klerikus szemlyekbl llott. s a vilgi trsadalom mveldse szintn ersen egyhzias sznezet volt. Ezzel magyarzhat a tanulk szakadatlan ramlsa a XIII. szzad kzepig Eurpnak ezekbl a rszeibl is Prizs egyetemre, melyet a latin papsg a teolgiai oktats legfbb kzpontjnak tekintett. Akik teht valamelyik kirlyi vagy fri udvarban oklevlszerkeszt klerikusok akartak lenni, a prizsi egyetem "mvszeti" (artium liberalium) fakultst ltogattk.

Az Eurpa legklnbzbb tjairl ideznl fiatalok itt tanultk meg az egyetemi eladsokrl ksztett jegyzetek rsnak a hatsa alatt megjult oklevlrst, s a latin rs legfrissebb vvmnyait innen hazatrve vittk szt s honostottk meg viszonylag rvid id alatt sajt szlhazjukban. A letagadhatatlan paleogrfiai egyezsek arra figyelmeztetnek, hogy nem elegend az egyetemeken s klnsen a prizsiban, de ms francia fiskolkban sem csupn tudomnyos kzpontokat ltni, mert ezek egyben az rstud rteg s az rsformk egysgestsnek elmozdti is voltak. Szmtalan adattal bizonythat, hogy a magyar kirlyok okleveleit a XII. szzad vgtl fogva kzel egy vszzadon t olyan klerikusok rtk, akik francia fldn tanultak, ismertk az ottani rs legfrissebb vvmnyait, s alapos jogi kpzettsggel is rendelkeztek. gy Prizsban tanult III. Bla kirly nvtelen gesztarja s Adorjn kancellr, a magyar kirlyok oklevelezsnek rendszerezje, vagy az a Pl nev kirlyi jegyz, ksbb erdlyi pspk, aki fogalmazta azt az 1181. vi oklevelet, amelyik elrja a kirlyi udvarban trgyalt minden gy rsba foglalst. Az j gtikus rstpusok teht Erdlyben is gyorsan elterjedtek a klfldn tanult, mvelt klerikusok tjn.

A Prizsban tanult magiszterek mellett az j, gtikus formk kzvettsben szerepk lehetett a francia eredet premontrei s cisztercita rend szerzeteseknek is. Ezek ugyanis kzvetlen s hozz rsos kapcsolatokat tartottak fenn franciaorszgi anyakolostorukkal. A premontrei rendnek Vradhegyfokon (1130 krl), brnyban (Bihar m.), Almson (Kolozs m.), a Meszes-hegysgben, Szebenben s Brassban volt 1224 eltt kolostora, a cisztercitknak viszont Egresen (1179, Arad m.) s Kercen (1200 krl, Fogarasfld). A gtikus rs meghonostst teht Erdlyben ezen a szlon is a francia mveldsi sszekttetseknek tulajdonthatjuk.

A XIII. szzad kzeptl kezdden, rszben taln a hagyomnyos egyhzi mvelds ltalnos vlsga kvetkezmnyeknt is, a prizsi egyetem vesztett vonzerejbl, s eddigi kzponti szerept a magyar klrus kpzsben a vilgiasabb jelleg olasz egyetemek vettk t. Ez a magyarzata annak, hogy ettl fogva az erdlyi klerikusok elssorban Bolognban, a kzpkori eurpai jogtudomny fellegvrban, majd Padovban s Ferrarban igyekeztek tanulni. Ez az Itliban tanult jogsz-klerikus rteg tekinthet a latin rsbelisg tovbbfejlesztjnek Erdlyben, miutn tvette a francia mvelds lgkrben formldott papoktl, a "szabad mvszetek mestereitl" az irnytst. Mg ksbb, a XIV. s a XV. szzadban, a friss alapts kzp-eurpai egyetemek (Bcs, Prga, Krakk) egykori dikjainak lehet fontosabb szerepet tulajdontani a gtikus rs erdlyi vltozatainak tovbbi alaktsban, ami vgl is a nmet hats ersdshez vezetett.

A XIV. szzad elejtl fogva azonban az erdlyi latin rst forml tnyezk kztt szmolni kell a helyi iskolzs egyre ersd hatsval is. A XIII. szzad vgi erdlyi rsoktatsban j, gyakorlatiasabb trekvsek tntek fel. Ennek ksznheten a XIV. szzad folyamn a belfldi iskolkban nevelkedett rstudk krbl kiformldhattak egy olyan rteg els genercii, amelynek tagjai, akrcsak a klfldet jrtak, korszer rskultrval rendelkeztek, noha mveltsgk felsznesebb lehetett emezeknl. Az erdlyi okleveles anyag vizsglata azt mutatja, hogy a XIV. szzad kzeptl fogva az oklevelezs s az rsoktats tern egyre inkbb ez a rteg vlt hangadv. Hangslyozni kell azt is, hogy ebben az itthon tanult rtegben lassan, de fokozatosan nvekedett a vilgi rstudk szma.

A gtikus rs tpusai s vltozatai Erdlyben

A fentebb ismertetett hatsok nyomn az erdlyi gtikus rsfejldsben az albbi sajtossgok alakultak ki. Mindenekeltt megllapthat, hogy a XII-XIII. szzad forduljrl szmthatan, az oklevelezs kifejldsnek eredmnyeknt, a hasznlati-gyakorlati rsok (notula) alkotjk az rsbelisg f gt, ez fejldik dinamikusan. Az rs gyakorlati jelentsgnek felismerse a trsadalom egyre npesebb rtegei rszrl a formk egyszersdsnek irnyba terelte a fejldst. A XIV. szzadtl fogva knyv s oklevl rsakor egyarnt a dsztsek nlkli, szerny killts lett az ltalnos kvetelmny. Nyilvnvalan azrt, mert a trsadalom szmra egyre inkbb maga a szveg, a tartalom lett a fontos, nem pedig az irat dszes, nneplves formja. A trsadalom megvltozott rtkelse hozta magval, hogy amint a korszak elejn az erdlyi latin rsbelisget a knyvrs (textualis) ltalnos hasznlata jellemezte, a XIV. szzadtl fogva a notula jutott szinte hasonl kizrlagossgra mind a knyvmsolsban, mind pedig az oklevelezsben. Az erdlyi gtikus rsokat jellemz ltalnos leegyszersdst kedvez folyamatknt kell rtkelnnk, mert az rs trsadalmi szerepnek megnvekedsrl tanskodik.

A knyvrsok

A korai erdlyi latin rsbelisg f gnak szmt knyvmsols httrbe szorulsa a gyakorlati cl rsossggal szemben leszktette a textualis hasznlati krt. A fnyz killts dszkziratok s fknt a szertartsknyvek (missale, psalterium, antiphonarium) rsa ugyan egszen a korszak legvgig a textualis formata maradt, s a textualis simplex hasznlata sem szakadt meg, de mindezek a kalligrafizlt vltozatok a XIV. szzad msodik feltl fogva egyre ritkbban fordulnak el az erdlyi proveniencij kdexekben. A textualis ltalnos visszaszorulst nem cfolja az sem, hogy kivtelesen mg nneplyes okleveleket is rtak vele. Az erdlyi textualis-rsok ltalban a kor sznvonaln llanak, de kiss taln nehzkesebbek nyugat-eurpai trsaiknl. A XV-XVI. szzad forduljrl val kdexek textualisai fknt a dlnmet scriptoriumokbl szrmaz emlkek rsval mutatnak rokonsgot. Betik azonban emezeknl egyszerbbek, kerlik a ks gtika tlzsait, kevsb szgletesek, s legfbb sajtsgukat ppen az olaszosan kerekded vonalak kedvelse adja meg.

A Erdlyben msolt kdexek zmt azonban a XIV. szzad kzeptl kezdden nem textualis-szal, hanem az egyszerbb, gyorsabb, teht jval szaporbb notulval rtk. Klalakjuk elrulja, hogy e msolk keze mr elssorban a hasznlati rsban, az oklevelek killtsban jratos. Termszetes, hogy a kdexek msolsra hasznlt notula nem vonhatta ki magt teljesen a textualis hagyomnyai all. Aszerint, hogy e kalligrafikus hagyomnyok mekkora mrtkben befolysoltk a kurzv rstechnikt s betformkat, tbb vltozatot klnbztethetnk meg. Ezeket a kurzv rstechnikra s az ezt befolysol textualis, illetve diplomatikai tpusra utal elnevezssel jelli meg a paleogrfia.

A kdexekben hasznlatos leggondosabb notula-vltozat neve cursiva formata. Ennek beti gondosan kiformltak, elegnsaknak mondhatk. Az rs egszt a kurzv betformk kalligrafizlsra irnyul trekvs jellemzi. Mg mindig gondosnak mondhat vltozat a cursiva textualis. Ezt tbbnyire olyan kdexekben alkalmaztk a scriptorok, amelyeket eleve kzhasznlatra szntak, s ezrt trekedtek arra, hogy szvegk knnyen s mindenki szmra olvashat legyen. A cursiva currens alaktja mr nem a textualis, hanem az ignyesebb oklevlrs. Ezrt a lnyegben gyors, de az iskols beidegzds s a nagy gyakorlat ltal tbb-kevsb fegyelmezett oklevlkurzvval mutat azonos formkat. .Mr a cursiva currens is nehezen olvashat, egyni rsvltozat, de mg inkbb az a cursiva notularis, mellyel a scriptor a legszemlyesebb jegyzeteit szokta sebtben paprra vetni. Ennek ms szmra alig olvashat, tagokra szttrdelt beti, nknyes rvidtsei a knyv-, st mr az oklevlrsok lnyegt alkot kzrthetsget is szem ell tvesztettk. A velk paprra vetett gondolatait, jegyzeteit rjuk nem is sznta msvalaki olvasmnyul.

A bastarda-rs az Erdlybl szrmaz kdexekben egszen kivtelesnek mondhat. Mgis megklnbztethet egy knnyedebb, olaszosabb kerekded formkat mutat s egy nehzkesebb, szgletesebb, nmetes-csehes vltozata.

Az oklevlrsok

Az erdlyi latin rsbelisg gyakorlati gban kedvelt hasznlati rsok kzl az oklevl-notulk tekinthetk a legfontosabbaknak. Leginkbb kalligrafikus vltozatukat notula formata vagy minuscula diplomatica nvvel jelli a paleogrfia. Ebben a legnneplyesebb oklevelek rshoz hasznlt vltozatban harmonikusan trsul a hagyomnyos oklevlrsok elegancija az egyetemeken is hasznlt j knyvrs praktikus jtsaival. Ezt a trstst a klfldn tanult magisztereknek tulajdonthatjuk, mert k voltak egyarnt jratosak mindkt rsfajtban. Ezrt emlegetjk a notula formata 1240 utni fl vszzadbl szrmaz legszebb vltozatait sszefoglal nven magiszter-rsoknak. Ezek a grafikai remekmvek nyugodt nneplyessget sugroznak, rszeik kztt tkletes, mvszi sszhang uralkodik. Nemcsak a hatalmas hrtykra rt, monumentlis hats kivltsglevelek, hanem a keskeny pergamenszeletek hajszlvkony beti is ugyanarrl a fegyelmezettsgrl, magabiztossgrl, az rs mvszi fok begyakoroltsgrl tanskodnak. Jllehet a korbbi oklevlrsok kalligrafikus hagyomnyait tbb-kevsb rz notula formata a XIV. szzad kzepe utn httrbe szorult a folyrs egyszerbb s frgbb diplomatikai vltozataival szemben, a fontosabb kancellrik kivteles alkalmakkor tovbbra is ragaszkodtak hozz. Ha klnlegesen nneplyes oklevl killtsra kerlt sor, vagy pedig a ntrius bizonytani kvnta mestersgbeli tudst, ezutn is a notula formata volt a kedvelt rstpus.

A XIV. szzad msodik felben az elz vszzad folyamn kialakult cursiva diplomatica lett Erdlyben a legkedveltebb oklevlrs. A notulnak ez a vltozata meghonostotta a kancellrikban az egyetemi jegyzetrsok frgesgt, anlkl azonban, hogy ezzel veszlyeztette volna az oklevlrsban ktelez ttekinthetsget s nlklzhetetlen fegyelmezettsget. A cursiva diplomaticnak vannak olyan gondos s szp vltozatai, amelynek nneplyessg tekintetben versenyre kelhetnek a notula formatval. A klnbsg kettjk kztt onnan addik, hogy a cursiva diplomatica egyrszt a rgi oklevlrs hagyomnyaibl jval kevesebbet rztt meg, mint a notula formata, msrszt viszont lnyegesen gyorsabb volt emennl.

Az oklevelezs mreteinek hirtelen megnvekedse azonban a kancellriai alkalmazottaktl az rs gyorsasgnak tovbbi fokozst kvetelte. gy terjedt el az okleveles gyakorlatban a XIV. szzad kzepe tjn a notula mg frgbb vltozata, a cursiva currens. Ezt eleinte lendletes, knny mozdulatokkal rtk, vkony vonalakbl, kerekded formkbl alaktva a betket. Ksbben azonban beti vaskosabbak s szgletesebbek lettek, mretk cskkent. Az rdek keze tbb nem lendletesen mozgott, hanem sietsen hzott, takarkoskodan apr vonsokkal egyniesked, meglehetsen rendetlen betket formlt. Pontokat s vonalkkat sorakoztatott egyms mell harmonikaszeren, s inkbb csak sugallta a betk kpzett, lemondva azok pontos kialaktsrl. Ezrt az m, n, r s v bett alig klnbztette meg egymstl, de ms betk krl is zavarok tmadhattak. Gyakori volt benne a ligatra, s ezek hatsra a betk alakja helyzetktl fggen vltozhatott. A minl nagyobb gyorsasgra val trekvs hangslyozottan kurzv jelleget klcsnztt az rsnak. A notulnak ugyanezt a vltozatt - miknt mr emltettk - irodalmi szvegek megrktsre szintn hasznltk, tbbnyire magnszemlyek rszre msolt kdexekben.

Noha a cursiva notularis vltozatot eredetileg a mindennapi let srgs rsignyei hvtk letre, hamarosan a knyvmsolsban, majd az oklevelezsben is szles kr alkalmazsra tallt. Ugyanezt az rst hasznltk a megyei kiadvnyokban, magnoklevelekben, kereskedk zleti jegyzeteiben s nyilvntartsaiban, fogalmazvnyokban, az oklevelekre rvezetett brsgi megjegyzsekben, oklevelekben, vagyis a szemlyes jelleg, gyors feljegyzsekben. A XIV. szzad vgn s a kvetkez szzad elejn a kisebb jelentsg vajdai s hiteleshelyi oklevelek tbbsgt ezzel a rendkvl gyors, de hanyag klalak rssal lltottk ki. A cursiva notularis jellemzje a frgesg mellett az energikus, de kiss szraz ductus, a sebtben rtt, sszezsfoltan sorakoz, merev, apr betk s a rvidtsek tltengse. Minthogy a ntrius kezben a toll mindig les szgben fordult, a cursiva notularis sszhatst ez a kellemetlen tskssg szabja meg. A papron knnyed gyorsasggal szguld toll olykor csak egyetlen hullmos vonallal jelez egsz sztagokat, mskor a toll hegyvel odavetett pontocskkkal sejtet meg egyes betket. A cursiva notularis volt a gtikus rs leggyorsabb, de egyben leghanyagabb s legcsfabb vltozata. A sz legigazibb rtelmben vett hasznlati rs volt, mely beszdesen bizonytotta, hogy a betvets a XIV. szzad vgtl fogva Erdlyben sem mvszet vagy tbb-kevsb titokzatos tudomny, hanem a trsadalom szolglatba lltott gyakorlati jelrendszer.

Az oklevelekben is elfordul - de szintn kivtelesen - a bastarda vagy hozz nagyon hasonl kurzva, inkbb azonban csak a szsz hatsgok s a kirlyi kancellria nneplyes kiadvnyaiban.

A latin rs Moldvban s Havasalfldn a XIV-XVI. szzadban

Moldvban s Havasalfldn szzadokon t az szlv nyelv s a cirill bc volt az rsos mveltsg hordozja, minthogy az ortodox egyhz a X. szzadban az szlvot fogadta el a szertartsok nyelvl, a papsg pedig monopliumot lvezett az rstuds s ltalban a mvelds terletn. Az szlvval s a cirillel prhuzamosan azonban a latin nyelvet s rst is hasznltk bizonyos korltok kztt mind a belfldi, mind pedig a klflddel kapcsolatos gyek intzsben.

A latin nyelvet s rst bels gyekben a helyi katolikus egyhz s a vrosok katolikus lakossga, olykor a fejedelmi hatalom hasznlta. Szp szmmal maradtak fenn olyan latin felirat srkvek, mint a cmpulungi Lrinc ispn (comes Laurentius de Campo Longo) 1300-bl s ms XV-XVI. szzadi katolikus lakosok Moldvabnyrl (Baia) s Szucsvbl. Egyes fejedelmek belfldi gyekben is latinul okleveleztek. Vladislav vajda 1369-ben ilyen parancslevllel hagyta meg "a Havasalfldben lak brmilyen nemzetisg s nyelv vrosiaknak, vendgeknek s kzrendeknek, akik a szent rmai egyhz trvnyeit s szertartsait kvetik", hogy fogadjanak tisztessggel egy katolikus pspkt.

A latin nyelvet s rst olykor irodalmi clra is hasznltk a helyi katolikus egyhz szksgletre. Mnchenben riznek egy teolgiai kompendiumot, amelyet Mikls szereti katolikus pspk (1413-1428) lltott ssze. Egy msik vallsos trgy kdexet 1467-ben msoltak, minden jel szerint Moldvban, Ferenc nev moldvabnyai katolikus vikrius szmra. Ugyanezt a ktetet ksbb a chiliai Ferences kolostorban hasznltk, s napjainkig az egykori csksomlyi ferences knyvtr rizte meg.

A fennmaradt gazdag anyag bizonysga szerint azonban a latin rst Moldvban s Havasalfldn elssorban a klflddel val politikai s gazdasgi kapcsolatokban hasznltk. Az Al-Duna menti vrosokban, pl. Vicinn, Chilin s Cetatea Albn, ahol a romn lakossg mellett olasz, fknt genuai kereskedkolnik is ltek, kzjegyzk mkdtek, akik legklnbzbb kereskedelmi gyekben lltottak ki iratokat, melyeket egyidejleg bevezettek regisztrumaikba, amint az egyes megmaradt tredkekbl kiderl. A romniai s klfldi levltrak ezrvel riznek moldvai s havasalfldi fejedelmek, mltsgok, vrosok, egyhzi s magnszemlyek ltal elssorban erdlyi, magvar- s lengyelorszgi cmzettekhez, a nmet birodalomba vagy a ppai udvarba kldtt latin nyelv s latin bets iratokat politikai s gazdasgi megllapodsokrl, kereskedelmi kivltsgokrl. Ezen bell is a legnagyobb csoportot a vltozatos trgy, kiterjedt levelezs alkotja. A moldvai s havasalfldi cmzettekhez klfldrl rkezett latin leveleknek, sajnos, csak jelentktelen tredke maradt fenn, fknt a kt fejedelemsg levltrait sjt iratpusztuls miatt. Pedig ezekre gyakran trtnik utals, klnsen a Brassnak, Szebennek vagy Besztercnek kldtt vlaszokban ilyen formulval: "... amint leveletekbl rtettk" A brassi llami Levltr megrizte annak a vlaszlevlnek a fogalmazvnyt, amelyet a brassiak 1479. prilis 26-n rtak tefan cel Mare moldvai fejedelemnek magra a tle prilis 20-n rkezett levl paprjra. Ennek Moldvba elkldtt tisztzata, annyi mshoz hasonlan, szintn elkalldott.

A Moldva, Havasasalflde s Erdly kztti sokrt, szoros gazdasgi, politikai s mveldsi kapcsolatok folytn a kzpkor szzadaiban keletkezett sok ezer moldvai s havasalfldi latin levl kzl azok a legszmosabbak, paleogrfiai, nyelvszeti s tartalmi tekintetben legrdekesebbnek, amelyeket rik a XV. szzad msodik feltl kezdden Brass, Szeben s Beszterce vroshoz intztek.

A Moldvban s Havasalfldn keletkezett latin szvegeket a clnak leginkbb megfelel bettpusokkal rtk. Legelterjedtebbek az oklevlrsok voltak, de a knyvrsok sem ismeretlenek a kdexek msolsban. Kln csoportot alkotnak a feliratos szvegek, melyeket a XIV-XVI. szzadi srkveken, pnzeken s pecsteken tallunk.

Latin rstudk s dekok a XIV-XVI. szzadi Moldvban s Havasalfldn

A moldvai s havasalfldi latin iratokat elssorban a nyelvet ismer vrosi katolikus lakosok kzl kikerl helyi elemek, valamint a vajdai kancellria jegyzi lltottk ki. A latin nyelv s rs ismeri szp szmmal lehettek a kt fejedelemsgben: kzjegyzk az al-dunai kiktvrosokban, katolikus papok, a jelentsebb helyi iskolk tanti s tanuli vagy klfldi egyetemeket ltogat fiatalok, az orszgban l klfldi szakemberek. Pldul Chilin Antonio di Ponzo kzjegyz, akinek az ltala 1360-1361-ben kibocstott okleveleket tartalmaz regisztrumbl egy tredk meg is maradt. 1452-ben Csipeg Pter, moldvabnyai katolikus pspk termszetesen latinul tett jelentst a ppnak. A XV. szzadbl adatok maradtak a moldvai vrosokbl Prga, Bcs s Krakk egyetemn nyilvn latinul tanul ifjakrl, illetve a XVI. szzad elejn Szucsvn leteleplt Baptista de Vesentino nev olaszrl, aki "klnfle mvszetek mestere" volt.

A latin iratok killtsa szksgess tette, hogy a fejedelmi kancellrik s a vrosok, valamint a mltsgok viseli vagy akr magnszemlyek is latinul tud rdekot alkalmazzanak. A fejedelmi kancellrik nv szerint ismert latin rdekjain kvl sok olyan is akad, akik nem tntettk fel nevket az ltaluk rt oklevlen. A havasalfldi latin oklevelek sszehasonlt paleogrfiai vizsglatbl kiderlt, hogy a Radu cel Mare vajda ltal 1505-ben a brassiaknak, 1505. februr 29-n pedig a szebenieknek, Teodor Logofet ltal 1509. jnius 14.-n a szebenieknek, Vlad cel Tnr fejedelem ltal 1510. december 1-jn s Neagoe Basarab fejedelem ltal 1512. prilis 21-n a szebenieknek kldtt levl egyazon szemly kzrsa. Br ez az alkalmazott ngy vajda alatt legkevesebb ht esztendeig dolgozott a fejedelmi kancellrin, szemlye mgis ismeretlen maradt, mert nem jegyezte fel nevt a kiadvnyaira. A moldvai s havasalfldi teljes latin rsanyag sszehasonlt paleogrfiai vizsglatra lenne szksg ahhoz, hogy akr hozzvetleges pontossggal megllapthat legyen a latin rdekok szma. Annyi azonban enlkl is llthat, hogy a nv szerint ismeretlenek szma tbbszrse lehetett a nhnyszor tz ismert ntriusnak.

A szrmazshely szerint ismert latin rdekok neve azt sejteti, hogy tbbsgk a helyi lakosok kzl kerlt ki. Az 1553-ban emltett Simon dek Trgovitbl az 1564-ben szerepl Jakab dek pedig Tatrosbl val volt. Az 1541-ben felbukkan havasalfldi Radu dek neve afell sem hagy ktsget, hogy viselje romn szrmazs.

A fejedelemsgekbeli XV-XVI. szzadi latin rdekok helyi s romn szrmazsa egybknt az ltaluk szerkesztett oklevelek s levelek latinsgbl is kitnik. Rgta ismeretes, hogy ezek nyelvtani szerkezete, szkszlete, stlusa "a latin nyelvi knts alatt megrztt egyet-mst a romn lbeszd sajtsgaibl".

Szp szmmal akadtak az rdekok kztt erdlyi szrmazsak is. Dsi Istvn Alexandru s Bogdan Lpuneanu moldvai fejedelem latin dekjaknt mkdtt 1561-1572- kztt. Nem volt ritka kzttk a lengyel, magyar s nmet eredet sem.

A gtikus rstpusok s vltozataik Moldvban s Havasalfldn

A moldvai s havasalfldi gtikus rsok szerves rszt alkotjk Eurpa XIV-XVI. szzadi rsfejldsnek, minthogy szoros kapcsolatban llottak mind az erdlyi s magyarorszgi, mind pedig a lengyel rsfejldssel. Mivel a kt fejedelemsg legkorbbi latin rsos emlkei a XIV. szzadbl szrmaznak, termszetes, hogy ezeket a gtikus korszak tpusaival s vltozataival rtk.

A legrgibb tpust a fejedelemsgek vrosaiban l katolikus npessg feliratos srkvei kpviselik. Lrinc cmpulungi ispn mr emltett srkvnek 1300-bl val felirata kerekded vonalakbl alaktott elegns gtikus betkkel kszlt, melyek kztt azonban nhny uncilis jelleg is elfordul (d, e, h, m, n). A Moldvabnyn s Szucsvn nagy szmban fennmaradt XV-XVI. szzadi feliratos srkvek kzl emltst rdemel az olasz Baptista de Vesentino magiszter 1512-bl. Ennek szvegt ersen szgletes, trdelt szr, jellegzetesen gtikus betkkel metszettk a kbe.

Az okleveleket a tartalmuktl vagy a ntrius kpzettsgtl fggen megvlasztott vltozatokkal rtk. A minuscula diplomatica majdnem kizrlag a fontosabb okmnyok, politikai szerzdsek, kereskedelmi kivltsgok, klfldre kldtt levelek killtsra szolglt. Ez az nneplyes s rendezett klalak, trt vonal, szlks rs fknt a XIV. szzad vgre s a kvetkez szzad els vtizedeire jellemz. A XV. szzad msodik felbl val jabb vltozatt mr a humanista rs befolysolta, s ezrt beti kiss lekerektettek.

A cursiva diplomatica tmenetet alkot a minuscula diplomatica s a cursiva currens kztt. Mindkt emltett rsfajta elemeit magba foglalja vltozatos arnyban. A XV. szzad msodik felben rvendett nagyobb elterjedsnek, fknt a klfldre szl levelezsben. Megrizte ugyan a minuscula diplomatica vltozattl rklt gondosabb, rendezett klalakjt, de mr a cursiva currensbl szrmaz j elemek is tallhatk benne: ersen kurzv jelleg, sebtben rtt betk, a ligatrk s a rvidtsek feltn gyakorisga. A cursiva diplomaticnak is kt vltozata ismert. Az egyik trt vonal, szlks, a msik, humanista hatsra, lekerektett formkat mutat.

A legpraktikusabb s ezrt a legelterjedtebb rsfajta a cursiva currens, melynek a XV. szzadbl egsz sor vltozata ismeretes, fknt a klflddel folytatott levelezsben. Ezek kt f tpusba oszthatk. Az egyik beti vaskosak, betszrai kurtk, szk sorkzei a zsfoltsg benyomst keltik. A msik tpus vltozatait karcs test betk, elnyjtott, vkony betszrak, tgas sorkzk, kellemesen levegs sszhats jellemzik. Mindezek a trkenysgnek s az idegessgnek az rzett keltik az olvasban. Valamennyi vltozatnak kzs vonsa a betk megformlsnak gyorstsa klnfle eljrsokkal: tbb egymst kvet betinek a lersa a toll felemelse nlkl, ligatrk s rvidtsek gyakori alkalmazsa, a betk cskkentse apr vonalkkra s pontokra, melyek inkbb csak sugalljk a betk alakjt, de valjban nem brzoljk azt. A cursiva currens mg vglegesen ki sem alakult, legrgebbi ismeretes havasalfldi pldjaknt Dan vajdnak 1424-ben a brassiak javra kiadott kereskedelmi kivltsglevele idzhet.

 
Llekszmll
Induls: 2006-08-02
 
Kpek
 
..........
Lezrt szavazsok
 
†............†

 
Kpek
Tartalom
 
 
Rmtrtnetek
 
Gtika
 
Ne lopj!
 

 

 

 

 
DEPRESSZI
 
DEPRESSZI
Tartalom
 
NGYILKOSSG
Tartalom
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.